Az iskola története
Rácz Erika: Az iskola története
A településen a felkutatott források alapján körülbelül 1812 óta működik iskola. A forrás amiből az adat származik az 1812-16.évi Cannonica Visitatio. A látogatás említést tesz az iskola épületéről, a tanító tulajdonságairól, jövedelmeiről, az iskolát látogató gyermekekről. Eszerint a tanítónak egy hálószobája volt, a konyhán és a kamrán kívül. Az iskola és a tanítói lakás minél gyorsabb felépítését szorgalmazta. A tanító urat Ravasz Ivánnak hívták, aki jó erkölcsű, az isteni szolgálatra alkalmas volt. Játszott orgonán, mely hangszert az apát saját pénzén vásárolt meg. A tanító űr jövedelme évi 50 forintból állt. Ezen kívül kapott tűzifát, búzát. Ravasz tanító feladatkörébe tartozott a temetésen való éneklés, a nyilvános kihirdetés, a búcsúztató kántálás, a temetési harangozás. Ezekért 29 forintot kapott még.
A tanulók létszáma mindössze 4 fő volt kezdetben.
Az 1832. Évi Cannonica Visitatio az alábbiakat tartalmazta: A mester, aki egyszersmind a harangozó is volt, Kuttor György volt. Kuttor tanító egyben nótárius is volt. A tanítói lakás kicsi volt, egy szobából állt, de jó helyen volt. Nem volt az árvízveszélynek kitéve. Az égetlen téglából épített szolgálati lakásnak zsuppal volt fedett a teteje, így ki volt téve a tűzi veszedelemnek. Tartozott hozzá egy kis istálló, ahol egy-két marhának elegendő hely volt. A tanítónak földje is volt, amit a helybélieknek kellett megszántani.
1840-ben a murakeresztúri apát iskoláról szóló jelentéséből az alábbiak derültek ki. A tanítót ekkor Sohár Jánosnak hívták, aki 13 éves pedagógusi múlttal rendelkezett. Három nyelven beszélt. Németül, horvátul, magyarul. Erkölcsei, tanítási módszerei jók voltak. A tanulói létszám 45 volt. A tanult tantárgyak a következők voltak: hittan, biblia, történelem, számtan, olvasás, írás. A tanulók sajnos, nagyon sokat mulasztottak. A mulasztások oka mezei munkák végzése volt. A hiányzások miatt a tanulók haladása közepes volt.
Az 1842/43-as tanévben ismét Kuttor György volt a tanító és már 57 tanulója volt, akik szorgalmasan jártak oskolába. Ebben a tanévben a tanító felmérte a tanítványok olvasását. Érdekes kategóriákba sorolta a gyerekeket az olvasni tudásuk alapján.
Első rendbeli öreg olvasók
Másod rendbeli kisebb olvasók
Harmad rendbeliek, silabizálók
Negyed rendbeliek, betűzők
A negyedik kategóriába csak fiukat sorolt a tanító.
1866-ban még mindig Flumbort János volt a tanító. Ekkor két szobája volt a szolgálati lakásban de a lakást az iskolával együtt az összedűlés fenyegette.
1878-ban a plébánia apátja, Etl István jelentést küldött a veszprémi püspökségre a keresztúri római katolikus elemi népiskola állapotáról. Ebből megtudhatjuk. Hogy a tanulólétszám 60 fő volt. A tanított tantárgyak: olvasás, írás, számolás, katekizmus, biblia-szertartás, történelem, földrajz, természetrajz. A tanköteles tanulók száma 140 volt. A kollátszegi falurészben 145 tanköteles volt, de ott még nem volt iskola. Az iskola megépítésére 1890-ben került sor. Ettől fogva két iskolában folyt a tanítás a településen. 1878-ban már működött iskolaszék a községben. Az első iskolaszéki jegyzőkönyv 1889-ből maradt meg. Ekkor újraválasztották az iskolaszéki tagokat, melyek között a hét helybéli földműves mellett a tanító, az apát, a segédlelkész, az apátsági kaszlár, a postamester, az állomásfőnök, valamint a községi körjegyző volt található. A jegyzőkönyv szerint az iskolaszéki ülésen elhangzott, hogy a kollátszegi iskola szervezés alatt áll.
Az 1890/91-es tanévben a tanulók létszáma így alakult.
Keresztúron Kollátszegen
Elemi iskolás 78 100
Ismétlő iskolás 28 35
Nem járt elemi iskolába 5 2
Nem járt ismétlő iskolába 7 10
A tankötelesek száma összesen: 265
Az 1910/11-es tanévben a murakeresztúri római katolikus népiskolában a következő tankönyvek használtattak:
ABC és olvasókönyv
Esztergomi elemi káté
Esztergomi kis elemi káté
Képes biblia
Szertartástan
Számtan
Olvasókönyv
Természetrajz
Történet és alkotmánytan
Természettan
Földrajz
Zala megye földrajza
Kézi atlasz
Valamennyi tankönyvet a Szent István Társulat adta ki.
Az 1907/08-as tanévben Mattos Béla tanító, mint új tanerő, jövedelme mellé lakást is kapott. Munkaköri kötelessége volt az elemi és ismétlő tanulók oktatása, a keresztűri kántortanító helyettesítése, a gyerekek kisérése, felügyelete gyónás és ünnep idején és vasárnap. 1912-ben kezdte meg tanítói munkásságát az első tanítónő a murakeresztúri iskolában. Herovits Erzsébetnek hívták. Herovits Erzsébet az alábbi pályázatot küldte a murakeresztúri iskolaszékhez:
“Alulírott, azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a tekintetes Iskolaszékhez, hogy kegyeskedjék engem a hirdetett tanítónői állásra megválasztani. Tiszteletteljes kérésemet a következőkkel vagyok bátor támogatni. Ide mellékelem tanítónői oklevélmásolatomat, mely mutatja, hogy a magyar tannyelvű iskolákra képesített tanítónő vagyok…”
Az 1913/14-es tanévben összesen 240 tanulója volt a két településrésznek. A kollátszegi iskolában egyetlen tanteremben 103 tanuló tanult. Az iskolaszék összeült a második tanerő beállítása ügyében. Az állás betöltésére azonban csak 1927-ben került sor. Negyven pályázat érkezett ekkor a meghirdetett álláshelyre, végül Sándor Jolán nyert.
Az iskolába járási fegyelem nem volt erőssége a murakeresztúri tanulóknak .A szülőknek szükségük volt a gyermekeik kétkezi munkájára, s a szegénység is hozzájárult a mulasztásokhoz. 1932/33-ban több szülő is kérte tanköteles korú gyermeke felmentését a mindennapi iskolába járás alól. Két példa: Hervai János szülő kéri Verona nevű lánya felmentését . Indok, nincs meleg ruha, téli lábbeli. Gyuránecz József fiát szíveskedjék felmenteni a mindennapi iskolakötelesség alól. Indok: nagyon szegények.
Az 1940/41-es tanévben a murakeresztúri községrészben két tanterem, három tanerő, 193 tanuló volt. A kollátszegi falurészben két tanterem, két tanerő és 111 tanuló.
1946-ban az iskolaszék a miniszteri illetve tanfelügyelői utasítás nyomán, kimondta a népiskolának általános iskolává történő fejlesztését.
1948-ban 310 volt a tanulói létszám. Az év április hónapjában az akkori igazgató tanító, Rákóczi Ferenc kérte a veszprémi egyházmegyei főtanfelügyelőséget, hogy az újonnan készített körbélyegző használatát engedélyezze. A felírat: Murakeresztúri Római Katolikus Általános Iskola. Még ebben az évben új bélyegzőre volt szükség, hiszen megtörtént az iskola államosítása.
1950- ben bevezették az iskolában a horvát nemzetiségi nyelv tanítását.
Az ötvenes években volt a legmagasabb a tanulólétszám az iskolában, elérte a 350-et.
1962-ben új, közös iskolát kapott a község. A két településrész között, emeletes épület fogadta a tanulókat. Sajnos nem volt elég nagy az összes gyermek befogadására, így továbbra is működött a két régi Keresztúron és Kollátszegen.
1974-ben körzeti általános iskola lett a murakeresztúri. A szomszédos Fityeház község felső tagozatos tanulói jártak át naponta a mi iskolánkba, egészen 1991-ig. Ekkor újra önállósodott Fityeház. A közel két évtized alatt 400 körül mozgott az iskola tanulólétszáma.
1989-tól 1992-ig kipróbáltuk az ÁMK intézményi formát. Iskola, művelődési ház és könyvtár alkották a művelődési központot
1989-ben új épületrésszel bővült a meglévő iskolaépület, így egy helyen tanulhatott és tanul azóta is valamennyi diák. Egyúttal a tanulólétszám elkezdett csökkenni. Napjainkban 170 körül mozog.
Ennyi a 188 év dióhéjban. Az egy tanítós, négy tanulós iskolától eljutottunk az 1980-as években a 32 pedagógusig és 400 tanulóig, s nem szeretnénk a kezdeti létszámhoz visszajutni. Ma 18 nevelő és 167 tanuló erősíti a tudás várát, de ez már a második fejezet témája.