Gyermekvédelem

A MAGYAR GYERMEKVEDELMI RENDSZER MŰKÖDESE AZ ÖNLINEKÖRNYEZETBEN TÖRTENÖ GYERMEKVESZELYEZTETES TŰKREBEN 

 

A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a 

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a 

továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról, 

valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. 

rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét 

megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az 

ennek során felmerülő feladatait. 

 

A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja: 

 

„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással -fizikai, 

szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni 

védelemhez.” 

 

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését 

segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy 

védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a 

pornográfia.” 

 

A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan -a gyermek vagy más személy 

által tanúsított -magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, 

amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 

 

A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen 

alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi 

fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a 

gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll 

fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat 

el a gyermek védelme érdekében. 

 

Gyermekvédelmi jelzőrendszer 

 

A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő – 

gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. § 

 

(1) bekezdése értelmében részei 

az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, 

 

a házi gyermekorvos, 

a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, 

a köznevelési intézmények, 

a rendőrség, 

az ügyészség, 

a bíróság, 

a pártfogó felügyelői szolgálat, 

az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, 

a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, 

az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, 

a munkaügyi hatóság, 

a javítóintézet, 

a gyermekjogi képviselő, 

a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei 

 

kormányhivatal, 

 

 

az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv. 

Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való, 

legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek 

napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi 

szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a 

gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, 

illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása 

vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által 

előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. 

 

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek 

érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. 

 

Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két 

szint 2016. január 1-jétől kialakításra került: 

 

 

Helyi szinten – a család-és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi 

jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése, 

dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező 

jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család-és gyermekjóléti központ 

jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése, 

összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével. 

 

 

Járási szinten – a család-és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret 

biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek, 

fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a 

települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A 

település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját 

koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi 

 

megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon 

való részvétel. 

2017. január 1-jétől továbbá: 

 

 

Megyei szinten -a gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer keretében a helyi és 

járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és 

megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer 

jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és 

megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése 

kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában 

meghatározott gyermekvédelmi észlelő-és jelző rendszer tagjainak, továbbá a 

gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak. 

 

 

Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi 

jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása 

körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely 

tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. 

Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai 

támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és 

módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri 

működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása 

érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri 

hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben. 

 

Gyermekjóléti szolgáltatás 

 

A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek 

számára elsősorban a települési család-és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási 

család-és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen 

elérhetőség okán. 

 

A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a 

 

gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka 

módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, 

családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének 

megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt 

gyermek visszahelyezését. 

 

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének, 

családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek 

fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás 

segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és 

a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás 

megszervezése. 

 

Védelembe vétel 

 

Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a 

gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem 

tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a 

családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. 

 

A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a 

gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló 

veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek: 

 

 

kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, 

a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos 

nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, 

 

 

kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel 

 

foglalkozó személyt vagy szervezetet, 

kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, 

kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a 

 

betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan 

kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi 

vizsgálatát, 

 

 

intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető 

körülmények megszüntetéséről, 

magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás 

megszüntetése érdekében, 

figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és 

felszólítja annak megváltoztatására, 

 

 

kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más 

személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt 

kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg 

iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő 

szolgáltatást. 

 

A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett, 

tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén. 

 

Nevelésbe vétel 

 

A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére, 

nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és 

törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor, 

ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe 

vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni. 

 

A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint 

nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett 

gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e 

 

kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a 

szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről. 

 

A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának 

szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú 

gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét. 

 

Összegzés 

 

 

Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó 

gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő-és 

jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek 

online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük 

 

áll fenn. 

Készítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma 

Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság 

Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály